A második világháboru befejezése után születtem,már békeidőben nagy zimankós télben.
Pesten jártam iskolába, gimnáziumban és közgazdasági technikumban érettségiztem,jeles eredménnyel.Annak ellenére,hogy pedagógus akartam lenni, végül egy bankban helyezkedtem el. Ott is maradtam,32 évig.Szerettem a munkámat, az ügyfeleimet,kollégáimat.Sok embernek segitettem. Még manapság is kikérik a tanácsaimat itt a házban lakók,és ismeróseim pénzügyekben. Szeretek szinházba járni Csehov,Tennese Williams, Eugene O Neil Dosztojevszkij Gogol a kedvenceim,ezenkivül a nagy klasszikusokat szeretem.Mostanában gondjaim vannak,egy kisit depressziós vagyok.Jó lenne kibőgni magam,de ezt nem lehet, a párom ki nem állhatja.Most befejezem,majd folytatom.
Szüleim már nem élnek,sajnos a hiányukat a mai napig nem sikerült feldolgozni.Néha érzem,borzasztóan egyedül vagyok.Gyermekem nincs, és ez nagy fájdalom engem senki sem szólitott édesnyámnak!Pedig ez a legszebb dolog a világon. Voltak gondjaink nem nekem az itallal, de ez mostanra megváltozott bár ., az ezzel járó megalázás engem ért és bizony nagyon kellemetlen volt.Mindenki rám zuditotta véleményét,és nem semmi volt állni a sarat.De sikerült.Nos késöbb majd folytatom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.